Graz - Ausztria „zöld” szíve
„Kis vár” jelentésű nevét Graz a 6. században betelepülő szlávoktól kapta, akiknek érkezésekor még az avarok uralták a Mura folyó vidékét. Városi rangjára 1281-ben tett szert, egyetemét pedig 1585-ben alapították. A középkorban Belső-Ausztria „fővárosa” illetve a Habsburgok székhelye volt. Ezen időszak öröksége a Közép-Európa-szerte legépebben megmaradt történelmi óvárosa. Arculatának kialakítására ugyanakkor döntő hatással voltak a XVI. században érkező olasz művészek és építészek is, akiknek a szerényen megbújó, díszes belső és hátsó udvarokat, a reneszánsz lépcsőket és árkádokat s mediterrán hangulatát köszönheti a város.
Napjainkban Graz – közel 300 ezer lakosával – Ausztria második legnépesebb települése, egyúttal pedig második legnagyobb egyetemi városa – négy egyetemén összesen 35 ezer hallgató folytat tanulmányokat.
A város a Mura folyó két partján fekszik, teljesen kitöltve a Grazi-medence északi részét. Három oldalról a Grazi-hegyvidék vonulatai fogják közre, s csak dél felé néz a Grazi-medencére. Legmagasabb pontja a város északnyugati részén található Plabutsch (754 m). Legmélyebb pontja mindössze 330 méterrel fekszik a tengerszint felett – a Mura itt hagyja el dél felé a város területét. A település szerkezetét döntően meghatározza a mindössze 473 méter magasan lévő várhegy, ahol 800 körül már folyóparti vár állhatott.
A várhegy lábánál terül el a tulajdonképpeni belváros – az UNESCO Világörökség része –, ahol a legszebb és legrégibb épületek állnak. A középkor folyamán a gótikától a reneszánszon át barokk, majd klasszicista stílusú házak épültek, de a városban szecessziós és ultramodern épületeket is találni. Mindazonáltal a várhegyre is érdemes felmenni, s nem is feltétlenül a romok miatt, hanem a szemünk elé táruló páratlan látványért. Mintegy térképként rajzolódik ki ugyanis az utcák szerkezete, és innen látszik a legjobban, hogy mennyire egységes képet mutatnak a vörös cseréptetős, egyforma magas házak. Akad persze nevezetesség is a várhegyen – mégpedig fagalériás óratorony, amely a középkor folyamán tűzjelző toronyként szolgált.
A városnéző sétát Grazban az 1164-ben kialakított főtérről érdemes kezdeni, ahonnan jól látszik az óratorony, s ahol a villamosvonalak összefutnak. Itt áll a Városháza – ugyanazon a helyen ma már a harmadik –, s itt kezdődik Graz bevásárlóutcája, a Herrengasse. Graz egyik legismertebb turisztikai célpontja az Eggenberg-kastély, amely a város nyugati szélén található, jó néhány kilométerre a történelmi belvárostól. A háromemeletes gyönyörű barokk reprezentációs épületet – fényűzően berendezett termeivel – még 1623-ban építtette Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg. Talán mondani sem kell, hogy – mint az egy ilyen jelentős városhoz illik – megannyi múzeum (Városi Múzeum, Néprajzi Múzeum, Püspöki Múzeum, Irodalomház, Villamosmúzeum, Krimimúzeum, Repülőmúzeum) is várja a látogatókat.
A mai Graz a látszólagos ellentétek városa, ahol jól megfér egymás mellett a klasszikus zene és a jazz, továbbá az irodalmi hagyományok és a modern művészet, ahogyan egyszerre jellemzik a komolyabb fesztiválok, illetve a karneváli hangulat. Aligha véletlen, hogy 2003-ban a település az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte. Ebben az évben nyitotta meg kapuit a Kunsthaus, illetve került átadása az úszó Mura-sziget, amely különleges hídként szolgál a Mura két partja között. A sziget leginkább egy kagylóra hasonlít, csápokon lehet megközelíteni mindkét oldalról, alsó részében kávézó üzemel, közepén pedig amfiteátrumot alakítottak ki. Az objektum magyar vonatkozása, hogy a Szombathely melletti Vép községben készült.
| Várható időjárás - Graz | ||||
| Szerda | Csütörtök | Péntek | Szombat | |
 Tiszta |  Vátozékony | Túlnyómóan napos | Túlnyómóan napos | |
| -4 °C | 2 °C | 3 °C | 0 °C | Min. |
| 8 °C | 12 °C | 17 °C | 15 °C | Max. |
Linkajánló
